Számos emlékművel tisztelgünk a forradalmakban, a háborúkban a hazáért, a szabadságért életüket feláldozó hősök előtt, viszont a tatár betörések számtalan áldozata, halottja és elhurcoltja ilyen szempontból mondhatni feledésbe merült. Éppen ezért az ő emlékükre adományoznak kopjafát a csíkszentmihályi Sándor család leszármazottai.

„Régóta terveztük, hogy valamilyen emlékművet kellene állítani a faluban. Az 1848–49-es forradalom emlékére a legtöbb településen áll köztéri szobor vagy műalkotás, viszont a tatár betörésekre vonatkozóan szinte alig található ilyen. A szomszédos Madéfalván méltóképpen megemlékeznek a lemészároltakról – így jött az ötlet, hogy Csíkszentmihályon a sokkal nagyobb véráldozatot követelő időknek is emléket állítsunk. Hiszen a 17. században a korabeli tudósítások szerint a tatár hordák betörését követően szinte kiürültek a falvak, ezrek haltak hősi halált, és ezreket hurcoltak el. Idézzük hát fel őket, emlékezzünk meg róluk” – mondja el a kopjafaállítás kapcsán az adományozó Sándor Ákos.

Nem itthon élnek, mégis kötődnek e vidékhez. A Sándor család jelenkori kötődését Csíkszentmihályhoz ez az adományozás is bizonyítja, bár – Sándor Ákos szavaival élve –, nem lehetne szülőföldnek nevezni, hiszen: „a nagyszüleim már negyvenötben kitelepültek Erdélyből a szovjet-román csapatok elől menekülve. Ezt megelőzően már ők sem Csíkban éltek, hanem Kolozsváron, de ragaszkodásuk Erdélyhez sosem volt kérdéses, erről rengeteget meséltek nekünk. Valami – közel negyven év távollét után – visszahúzta őket szülőföldjükre. Ezt a „visszahúzó erőt” örökölhettem tőlük én is. Ezért is vettem fel a kapcsolatot Csíkszentmihállyal, az ifjúsági szervezettel és a polgármester úrral”.

A fejfa, a kopjafa azon kívül, hogy kegyeleti térplasztika, faragott szimbólumok gyűjteménye is. Jelképek sokaságát faragja a fejfára a hozzáértő mesterember, ezekről leolvasható például az elhunyt hovatartozása, jelleme, vallása, neme, életkora, foglalkozása, gyermekeinek száma – olvashatjuk a hegyiacsok.ro honlapon. A vasárnap 14 órakor Csíkszentmihályon a 17. századi tatár betörések hősi halottainak emlékére felavatandó kopjafa is gazdag jelképekben. Ismét Sándor Ákost idézzük: „A kopjafa csúcsán egy félhold van, ami kapcsán elsőre talán arra gondolnánk, hogy ez török jelkép, ugyanakkor lehet a hősi halált haltak szimbóluma is. Ez alatt látható néhány klasszikus kopjafaelem, a tulipán, a csillag és az András-kereszt. Három Csíkszentmihályhoz kötődő motívum is helyet kap az oszlopon, az egyik a csíkszentmihályi templom tornyának az oldalán lévő ábra: egy dombon álló kettőskereszt, körülötte pedig babérkoszorú. Ezt próbáltuk meg lerajzolni, a fafaragóval megfaragtatni. A másik speciális motívum Csík vármegye címere, ami a kopjafán alul látható, s végül a Sándor család címere is rákerült, amit évszázadokon keresztül használtak. Én terveztem, több szakemberrel egyeztetve” – tudjuk meg a Magyarországon közgazdászként dolgozó Sándor Ákostól, akit már jó néhány baráti szál köt Csíkszentmihályhoz.
A hétvégi falunapok keretében sorra kerülő avatóünnepségre mindenkit várnak, hogy a csíkszentmártoni Ábrahám Lajos által faragott kopjafánál méltó módon róhassák le együtt tiszteletüket az ősök emléke előtt.

Székely Judith