|
Kopjafát avatnak hétvégén Csíkszentmihályon: az elesett katonák
fejfájával tisztelegnek a tatár betörések áldozatainak,
elhurcoltjainak emléke előtt. A főként a Csíki Krónika által vált
híressé a csíkszentmihályi Sándor család. Ennek leszármazottai
adományozzák a falunak a kopjafát. A Magyarországon élő Sándor
Ákossal beszélgettünk az ötlettel kapcsolatosan.
Számos emlékművel tisztelgünk a forradalmakban, a háborúkban a
hazáért, a szabadságért életüket feláldozó hősök előtt, viszont a tatár
betörések számtalan áldozata, halottja és elhurcoltja ilyen szempontból
mondhatni feledésbe merült. Éppen ezért az ő emlékükre adományoznak
kopjafát a csíkszentmihályi Sándor család leszármazottai.
„Régóta terveztük, hogy valamilyen emlékművet kellene állítani a
faluban. Az 1848–49-es forradalom emlékére a legtöbb településen áll
köztéri szobor vagy műalkotás, viszont a tatár betörésekre vonatkozóan
szinte alig található ilyen. A szomszédos Madéfalván méltóképpen
megemlékeznek a lemészároltakról – így jött az ötlet, hogy
Csíkszentmihályon a sokkal nagyobb véráldozatot követelő időknek is
emléket állítsunk. Hiszen a 17. században a korabeli tudósítások
szerint a tatár hordák betörését követően szinte kiürültek a falvak,
ezrek haltak hősi halált, és ezreket hurcoltak el. Idézzük hát fel
őket, emlékezzünk meg róluk” – mondja el a kopjafaállítás kapcsán az
adományozó Sándor Ákos.
Nem itthon élnek, mégis kötődnek e vidékhez. A Sándor család
jelenkori kötődését Csíkszentmihályhoz ez az adományozás is bizonyítja,
bár – Sándor Ákos szavaival élve –, nem lehetne szülőföldnek nevezni,
hiszen: „a nagyszüleim már negyvenötben kitelepültek Erdélyből a
szovjet-román csapatok elől menekülve. Ezt megelőzően már ők sem
Csíkban éltek, hanem Kolozsváron, de ragaszkodásuk Erdélyhez sosem volt
kérdéses, erről rengeteget meséltek nekünk. Valami – közel negyven év
távollét után – visszahúzta őket szülőföldjükre. Ezt a „visszahúzó
erőt” örökölhettem tőlük én is. Ezért is vettem fel a kapcsolatot
Csíkszentmihállyal, az ifjúsági szervezettel és a polgármester úrral”.
A fejfa, a kopjafa azon kívül, hogy kegyeleti térplasztika, faragott
szimbólumok gyűjteménye is. Jelképek sokaságát faragja a fejfára a
hozzáértő mesterember, ezekről leolvasható például az elhunyt
hovatartozása, jelleme, vallása, neme, életkora, foglalkozása,
gyermekeinek száma – olvashatjuk a hegyiacsok.ro honlapon. A vasárnap
14 órakor Csíkszentmihályon a 17. századi tatár betörések hősi
halottainak emlékére felavatandó kopjafa is gazdag jelképekben. Ismét
Sándor Ákost idézzük: „A kopjafa csúcsán egy félhold van, ami kapcsán
elsőre talán arra gondolnánk, hogy ez török jelkép, ugyanakkor lehet a
hősi halált haltak szimbóluma is. Ez alatt látható néhány klasszikus
kopjafaelem, a tulipán, a csillag és az András-kereszt. Három
Csíkszentmihályhoz kötődő motívum is helyet kap az oszlopon, az egyik a
csíkszentmihályi templom tornyának az oldalán lévő ábra: egy dombon
álló kettőskereszt, körülötte pedig babérkoszorú. Ezt próbáltuk meg
lerajzolni, a fafaragóval megfaragtatni. A másik speciális motívum Csík
vármegye címere, ami a kopjafán alul látható, s végül a Sándor család
címere is rákerült, amit évszázadokon keresztül használtak. Én
terveztem, több szakemberrel egyeztetve” – tudjuk meg a Magyarországon
közgazdászként dolgozó Sándor Ákostól, akit már jó néhány baráti szál
köt Csíkszentmihályhoz.
A hétvégi falunapok keretében sorra kerülő avatóünnepségre mindenkit
várnak, hogy a csíkszentmártoni Ábrahám Lajos által faragott kopjafánál
méltó módon róhassák le együtt tiszteletüket az ősök emléke előtt.
Székely Judith
|