|
Régi hírek |
-
november, 2008
-
október, 2008
-
szeptember, 2008
-
július, 2008
-
június, 2008
-
január, 2008
-
november, 2007
-
október, 2007
-
szeptember, 2007
-
augusztus, 2007
-
július, 2007
-
június, 2007
-
május, 2007
-
április, 2007
-
március, 2007
-
február, 2007
-
január, 2007
|
|
Statisztikák |
Tagok: 19
Hírek: 141
Webcímek: 4
Látogatók: 274633
|
|
|
|
Pórul jártak az ajnádi gazdák |
|
|
|
Két szék között a földre ültek – talán legjobban így jellemezhető az
a helyzet, amelybe sok szarvasmarhatartó gazda került Ajnádon. A
Szentmihály községhez tartozó település felső részén ugyanis jó pár
hete nem tudják hová vinni a tejet, amit így, jobb esetben a
háztartások állatai fogyasztanak el. A legelőkre járó csorda száma
nagyon megcsappant, a teheneket vagy eladták, vagy kiterelték a
havasba. Megoldás egyelőre nem körvonalazódik az ügyben.
Múlt év végén történt: Ajnád felső részén egy új tejbegyűjtő központ
nyílt, a környéken lakó termelők pedig úgy döntöttek, a közelség miatt
oda fogják hordani a tejet. Az sem mellékes, hogy a működtető cég
néhány banival többet ígért, mint a Hargita Tejtermék Rt. alszegi
begyűjtője, így természetes volt az áttérés. Igaz, állítólag végül nem
annyi lett az ár, mint amennyiről szólt az ígéret, ám még így is több
volt a réginél. Igen ám, de fél év után a felszegi begyűjtő ajtajára
lakat került, a pórul járt gazdákat pedig az alszeginél nem fogadták
vissza.
„Nagyon le vagyunk törve, nincs, amit kezdjünk a tehenekkel” – mesélte
ottjártunkkor az egyik állattartó. Elmondása szerint messze kellett
hordják a tejet, így múlt év végén kapóra jött az új begyűjtő, amely
pár lépésnyire volt otthonuktól. „Ha jól emlékszem, tavaly 148 hazajáró
tehén volt, most alig van ötven. A többit vagy eladták, vagy felküldték
a havasba” – ezt már Máthé József nyilatkozta lapunknak.
Látogatásunkról hamar terjed a hír, rövid időn belül már tucatnyian
állnak udvarán. Mindenkinek egyforma a panasza: nincs ahová hordani a
tejet, így maguk oltják be, többnyire sajtot készítve abból. Van, aki
értékesíteni tudja azt, ám a legtöbben elosztogatják, csak
szabaduljanak tőle. Aki pedig még nem küldte a havasba a teheneket, az
a malacokkal, kutyákkal vagy tyúkokkal itatja meg a tejet, azonban
lassan már nekik sem kell. „Nem kaptunk sok pénzt érte, de pótolta a
jövedelmünket. Most már nem éri meg foglalkozni vele” – hangzik el
többek részéről. A beszélgetés során még az az ötlet is felmerült, a
mezőről be sem hozzák az idei szénát, mert úgysincs, ami megegye.
Kaszálni viszont kell, a területalapú támogatás követelményei előírják
azt. A gazdák úgy tudják, ősztől visszatérhetnek a régi begyűjtőhöz, ám
ezzel kapcsolatban semmilyen konkrét információjuk nincs. Sokan az
elmúlt években fejőgépet is vásároltak annak érdekében, hogy
megfeleljenek a minőségi elvárásoknak, azonban úgy fest, fölösleges
volt a beruházás. Az érintettek kifogásolják a polgármesteri hivatal
magatartását is, amely, szerintük, semmit nem tesz a probléma megoldása
érdekében.
Nem vitték a tejet
„Egy bákói feldolgozó vásárolta meg a tejet, ám egy idő után csak
hetente egyszer szállították el azt” – tudtuk meg Szőcs Nándortól, aki
a múlt év végén nyílt felszegi csarnokot adminisztrálta. Állítása
szerint négy-öt hónapig nem is volt probléma, a literenkénti hetven
banis árat mindig idejében tudták fizetni. A tejet vizsgáltatták, így a
minőséggel sem volt baj. Aztán többször előfordult, hogy napokig nem
jött senki a termékért, olyan is történt, vissza kellett mérni azt a
gazdáknak. Ám akkorra már rég megromlott a tej. „Végül május elejétől
egy literre sem tartottak igényt a bákóiak, így a begyűjtő csarnokot
bezárta az azt működtető cég – számolt be az eseményekről Szőcs Nándor.
A hivatal nem tud segíteni
„Nem tudok befolyással lenni a tejfeldolgozókra azzal kapcsolatban,
hogy kitől vegyék be a tejet” – fogalmazott érdeklődésünkre Kósa Péter.
Csíkszentmihály község polgármestere szerint az esetről panaszt írásban
senki nem tett le a hivatalhoz. Egyébként is többször előfordult, hogy
nem vitték el a tehéntejet, ez ellen nincs nagyon, amit tenni. A
községvezető ugyanakkor elégedetlenségét is kifejezte azzal
kapcsolatban, hogy a szarvasmarhatartó gazdák egyáltalán nem
érdeklődnek az általuk szervezett továbbképzések iránt. „Mindenki
elvárja, hogy oldjuk meg a hasonló gondokat, de amikor hazai vagy
külföldi szakembereket hozunk azért, hogy felkészítőket tartsunk a
helyi gazdáknak, akkor nem jönnek el az emberek” – vázolta kissé
indulatosan az elöljáró. Véleménye szerint most kellene a
leghatékonyabban működjenek a szarvasmarhatartó egyesületek, azonban
ennek az általa vezetett községben kevés jele van. Talán Szentmihályon
van némi mozgolódás, itt egy új tejcsarnoknak keresnek területet a
gazdák. „Szívesen segítek, nem zárkózom el semmilyen lehetőség elől.
Azonban hangsúlyozom, csak közösen tudjuk megoldani a problémákat” –
hangsúlyozta az elöljáró.
Egyelőre nincs szükségünk a tejre
„Ősztől csak abban az esetben fogadjuk vissza a felszegi gazdákat,
amennyiben szükségünk lesz a tejre. Most ez a helyzet nem áll fenn” –
mondta határozottan az ajnádi eseményekkel kapcsolatban Kovács László,
a Hargita Tejtermékek Rt. vezérigazgatója. Továbbá kifejtette, valóban
létezik egy olyan szokás a cégnél, hogy azoktól, akik más feldolgozóhoz
mentek, nem veszik el többé az árut.
Rédai Botond
|
|
|
|
Könyvajánló |
|
|